A NASA kifejlesztett egy új kereket, ami a tudósok véleménye szerint minden nehéz terepen megállja a helyét. A bolygókutatáshoz mobilitásra van szükség. A közlekedést pedig a kerekek segítik. Függetlenül attól, hogy a Földön, a Holdon vagy a Marson, jó kerekekre, jó gumikra van szükség ahhoz, hogy a kutató járművet egyik pontból a másik pontba tudja szállítani.

 

A NASA mérnökei az 1960-as évektől kezdve az Apollo-program keretében kezdték el vizsgálni, hogy a gumiabroncsoknak a Hold felszínén milyen képességekkel kell rendelkezniük. Az Apollo-program végével azonban nem fejeződött be a gumiabroncs-fejlesztés.

Tapasztalataikat és tudásukat a Hold után a Marson is kipróbálták, fejlesztették. A Mars Roverek az Apollo gumiabroncsok újjáépítéséből és új modellek fejlesztéséből született meg. Újabb anyagok és újabb technológiák születtek, hogy jobban működjenek, jobban gördüljenek a Marsra küldött közlekedési eszközök, mint ahogyan a holdfelszínen tették.

A NASA mérnöke, Vivake Asnani a Goodyear partnerrel dolgozott együtt, hogy kifejlesszenek egy olyan gumiabroncsot, ami levegő nélküli és egy rugalmas hálóba szőtt több száz tekercselt acélhuzalból áll. Ezáltal a gumiabroncsok képesek voltak nagy terhelésekkel megfelelni a nehéz terepnek. AZ innovációt R&D 100 díjjal tüntették ki, ami a legelismertebb fejlesztésnek járó díj.

A fejlődést drasztikusan előmozdították, és nikkel-titán anyagból készítettek gumiabroncsot. A nagy teljesítményű gumiabroncs fejlesztésének nagy előnye lehet, hogy lehetővé tenné a Mars és a Hold területeinek nagyobb felületen történő felderítését az odaküldött roverek számára. Továbbá nagyobb súlyterhelést lennének képesek egyik pontból másik pontba szállítani, mint a merev kerekek, hiszen nem süllyednének el. És nem utolsó sorban a jelenleginél nagyobb sebességgel mozgó, akár személyzettel ellátott roverek esetén is alkalmazhatóak lennének.