Már az 1940-es évek végétől az Amerikai Egyesült Államok hadügyminisztériuma támogatott olyan kutatásokat, amelyek a légkör felső részét vizsgálták, illetve rakétatechnikai megoldásokat kerestek. Eisenhower elnök bejelentette, hogy a nemzetközi geofizikai év keretében tudományos célú mesterséges holdat készülnek Föld körüli pályára állítani. 1957. október 4-én az Egyesült Államokban napvilágot látott a hír, hogy a Szovjetek megelőzték őket, a Szputynik-1 műholddal és ez az esemény megrázta Amerikát, hatását Pearl Harboréhoz hasonlították.
A válság megoldása érdekében egyetlen év alatt megalapították a NASA-t, amit az tett lehetővé, hogy az Egyesült Államokban már több mint negyven éve létezett a NACA – a repülésügyi fejlesztések ipari és kutatóintézeti szervezete, illetve 1958. január 31-én útjára indult az Explorer-1 műhold, ami az első lépés volt, hogy 1958. július 29-én Eisenhower elnök által kihirdetett Nemzeti Légügyi és Űrhajózási Törvény létrehozta a NASA-t, ami 1958. október 1-jén kezdte meg működését. Elindult egy új korszak az emberiség történetében ami a hidegháborúhoz és az űrversenyhez vezetett.
NACA
Nemzeti Repülésügyi Tanácsadó Testület a NASA elődjének tekinthető az űrkutatási kutatómunkában. 1915. március 3-án alapították meg, az első világháború idején. Célja az volt, hogy a repülésügy fejlesztése érdekében összehangolja az ipari és a kutatási eredményeket. Működéséhez a brit párhuzamos intézménye szolgált mintául, a British ACA. Kísérleti kutatóintézeteket fejlesztettek ki, olyan telephelyeket, amelyek alkalmasak voltak repülőgépmotorok és repülőgépek kipróbálására. Olyan fejlesztések fűződnek a nevükhöz, mint a BELL X-1 ami a hangsebességnél gyorsabb repülésre készült vagy az X-15, ami a világűr határát súrolta.
1957-ben alakult meg az űrtechnológiákra szakosodott bizottsága, ami egy éven belül átalakult a NASA magjává. A NACA három nagy kutatóintézete a NASA AMES RESEARCH CENTER, a LEWIS RESEARCH CENTER és a LANGLEY AERONAUTICAL LABORATORY, ma is a NASA – űrközpont közé tartoznak.
EXPLORER-1
Hivatalos lajstromjele szerint Satellite 1958 Alpha a világ harmadik és az Amerikai Egyesült Államok első műholdja. 1958. január 31-én startolt egy 84 napos előkészítést követően Cape Canaveral-ről. Felbocsájtását nem annyira a tudományos felfedezés, sokkal inkább a politikai kényszer szülte, mégis rendelkezett tudományos felfedezéssel is, a Van Allen öv létezésének mérésekkel történő igazolását.
Van Allen sugárzási övezetnek a Föld felett megtalálható elektromosan töltött részecskéket tartalmazó dupla réteget nevezik. A keringése 1970. március 31-ig tartott, amikor a Csendes-óceán felett belépett a légkörbe és elégett.
A NASA-nak kezdetben 8000 alkalmazottja volt és 100 millió dolláros költségvetése. Három nagy laboratórium és két kisebb rakétakísérleti telep állt a rendelkezésére. Ma a NASA húszezer alkalmazottat foglalkoztat és éves költségvetése 13,5 millió dollár. Legfontosabb tevékenysége a bolygókutatás és az ehhez kapcsolódó csillagászat, a Föld tanulmányozása a világűrből, a leglátványosabb az emberes űrrepülések és természetesen az űrtechnológiai és a rakétatechnikai fejlesztések.
Mercury
A Mercury-program volt az első amerikai űrprogram, amelynek keretében embert juttattak a világűrbe. Alan Shepard 1961-ben űrugrást hajtott végre a Freedom 7 fedélzetén. 1962-ben John Glenn volt az első amerikai űrhajós, aki Föld körüli pályára állt.
Gemini
A Gemini-program keretében 16 űrhajós 600 alkalommal kerülte meg a Földet.
Apollo
Az Apollo-programnak köszönhetően 1969 és 1972 között 12 űrhajós járt a Holdon.
