A fehér fejű rétisas Amerika legismertebb madara, ragadozó madár, az Amerikai Egyesült Államok nemzeti szimbóluma. A holdkomp elnevezése egyértelműen hazafias utalás Amerikára, amelynek címerében is szerepel a sas. A parancsnoki egység a Columbia nevet kapta, amit Julius Verne Utazás a Holdba című regényében szereplő Columbiad ágyú ihletett.
A Szovjetunió az N1 rakéták felrobbanása miatt lemaradt a Hold elérésében folytatott küzdelemben, a hátrányát olyan módon próbálta behozni, hogy egy űrszondát indított a holdra, ami a Luna-15 nevet kapta. A küldetése az lett volna, hogy anyagmintát hozzon vissza a holdról még mielőtt az Apollo-11 visszaérkezik, ezzel próbálták meg csökkenteni a holdra lépés jelentőségét.
1969. július 13-án indították a szondát, ami 1969. július 17-én Hold körüli pályára állt, még azelőtt, hogy az Apollo-11 megérkezett volna.
Neil Armstrong, Michael Collins és Buzz Aldrin 1969. július 16-án 13:32 perckor indultak a Cape Kennedy űrközpontból a Hold meghódítására, amely az emberiség történetében forradalmasította a közlekedés fogalmát, hiszen az Apollo-11 küldetésében már szerepelt a leszállás a Hold felszínére és a Holdséta is. Az indítás után három nappal elérték a Holdat, ahol Hold körüli pályán egy teljes (földi) nap alatt 13 keringést végeztek, majd az irányítás engedélyt adott a leszállásra.
A két küldetés egy időben történt, ezért a szovjeteknek át kellett adniuk a NASA-nak a repülési adatokat, azért, hogy igazolják, a szonda és az űrhajó között nincsen ütközésveszély. Ez volt az első űrkutatási célú adatcsere a szovjetek és az amerikaik között.
A leszállás a 13. keringésben kezdődött, a Hold túlsó oldalán, rádiótakarásban történt meg a Columbia és a Sas különválasztása. A rádiócsendből előbukkanva jelentették, hogy minden rendben van:
„A Sasnak szárnyai vannak.”
A leszállás során több alkalommal is ismeretlen hibák léptek fel, majd kiderült, hogy a gondosan kiválasztott leszállóhely sziklákkal és egy nagy kráterrel rendelkezik, ami közvetlen életveszélyt jelentett az űrhajósokra. Armstrong kézi vezérléssel biztonságos helyre navigálta a holdkompot, mindössze 20 másodpercnyi repülésre elegendő üzemanyag maradt a tartályukban amikor landoltak a Nyugalom Tengerén. Az Apollo-11 lett a legkihegyezettebb leszállás az egész Apollo-programban.
1969. július 20-án 20:17-kor Armstrong jelentette: „Houston, itt a Nyugalom Bázis. A Sas leszállt”.
Eredetileg a landolás után a programba iktattak egy pihenő szünetet, most lett volna idejük és lehetőségük arra az űrhajósoknak, hogy aludjanak, erre 8 órát irányoztak elő, de az űrhajósok fittnek érezték magukat, és ezt a programot elhalasztották, felvették az űrruhát és leengedték a kabinnyomást, majd Armstrong lemászott a holdfelszínre és 2:56-kor elmondta a legendás, történelmi mondatot, mikor a hold felszínére lépett:
„Kis lépés ez egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek.”
Később Aldrin is követte őt, mintákat vettek, fényképeztek, műszereket állítottak fel majd kitűzték a csillagos-sávos lobogót, leleplezték a holdkomp lábán lévő plakettet, amelyen a következő üzenet áll:
„Itt vetette meg az ember a Föld bolygóról először a lábát a Holdon. Békével érkeztünk az egész emberiség nevében.”
Telefonon Richard Nixon elnök váltott velük pár szót:
Hello Neil és Buzz. A Fehér Ház Ovális Irodájából beszélek és ez bizonyosan a legtörténelmibb telefonbeszélgetés, amelyet valaha lebonyolítottak. Csak el akarom mondani, milyen büszkék vagyunk mindannyian Önökre. Az összes amerikai számára ez a legbüszkébb nap az életben. És meggyőződésem, hogy a Föld többi lakója is osztozik abban a felismerésben, milyen roppant teljesítmény ez. Amit Önök véghez vittek, azzal az égbolt is kicsit része lett az emberek életterének. És az, hogy most a Nyugalom Tengeréről beszélnek hozzánk, az arra inspirál bennünket, hogy megkettőzzük erőfeszítéseinket, hogy békét és nyugalmat teremtsünk a Földön. Az emberiség történetének erre az egyetlen, kivételes pillanatára az emberiség tényleg eggyé vált, egyrészt büszkeségünkben azért, amit Önök tettek, másrészt az imában, ami az Önök biztonságos hazatéréséért szól.
Amíg Aldrin a műszerek felállítássával folgalkozott, az összeesküvés elméletek számának megemelése céljából Armstrong a leszállási helytől 120 méterre fekvő 30 méter átmérőjű Little West kráterhez ment. Az utat 3-4 km/h sebességgel futva tette meg.
1969. július 21-én egy hiba következtében a Luna-1 a Holdba csapódott, a Mare Crisiumon.
Armstrongék felszálltak a holdfelszínről és sikeresen randevúztak a Columbiával. 3 nap múltán 1969. július 24-én 16:50:35-kor landoltak a Csendes-óceánon. Az Amerikai Egyesült Államok megnyerte az űrversenyt, az Apollo-program teljesítette célját.
A Csendes-óceáni landolás előtti utolsó napon egy tv közvetítésben miközben a Holdról a Föld felé haladtak mindhárman összefoglalták gondolataikat az emberiség legfantasztikusabb utazásával kapcsolatban:
Collins:
„A Saturn-V rakéta, ami feljuttatott bennünket, bonyolult gépezet, amelynek minden alkatrésze hibátlanul tette a dolgát... Mindez csak egy csomó ember vére, könnye és verejtéke árán jöhetett létre. Először is amerikai munkásokén, akik a gyárakban összeszerelték ezeket a szerkezeteket. Másodszor azoknak a csapatoknak a gondos munkája árán, akik tesztelték ezeket az összeszerelés közben, majd utána is. És végül mindazon emberek munkájának árán, akik a Manned Spaceflight Centerben dolgoznak akár a vezetőségben, akár a küldetések tervezésén, vagy az irányítóközpontban, vagy végül, de nem utolsósorban a legénységek felkészítésén. Úgy néz ki ez a munka, mint a tengeralattjáró periszkópja. Önök csak hármunkat látják, de a felszín alatt ezrek és ezrek vannak még, nos nekik csak annyit szeretnék mondani: Nagyon szépen köszönöm.”
Aldrin:
„Messze több volt az utunk három ember holdutazásánál, még annál is több, mintha egy kormányzati és ipari csoport erőfeszítése lenne, sőt még annál is, mint egy nemzet erőfeszítése. Úgy érzem, ez az egész emberiségre jellemző kielégíthetetlen kíváncsiság, az ismeretlen felfedezése iránti vágy szimbóluma inkább. Mától úgy gondolom, hogy tényleg teljesen alkalmassá váltunk az űrfelfedezői szerepre. Kicsit visszatekintve különösen büszkék vagyunk a nehezen megtalált Columbia és Eagle hívójelre. Büszkék vagyunk a repülésünk emblémájára, a sasra, amely egy olajágat markol, hogy elvigye a béke jelképét a Földről a Holdra is.”
Armstrong:
„Ennek a repülésnek kötelességei vannak a történelemmel és tudós géniuszokkal szemben, akik munkájukkal előkészítették ezt az erőfeszítést; aztán azokkal az amerikaiakkal szemben, akik akaratukkal kiálltak a szándék mellett; aztán a négy kormányzattal és a velük dolgozó országgyűlésekkel szemben, akik keresztülvitték ezt az akaratot, végül az ügynökséggel és ipari csoportokkal szemben, akik az űrhajónkat, a Saturnt, a Columbiát és az Eagle-t, vagy a kis EMU-t, az űrruha és a hátizsák, azaz a mi kis személyes holdfelszíni űrhajónk együttesét építették. Kötelességünk hálásnak lenni és külön köszönetet nyilvánítani azoknak az amerikaiaknak, akik építették az űrhajókat, akik szerelték, tervezték és szívüket, lelküket is beleadták a szerkezetekbe. Ma este szeretnénk külön köszönetet mondani mindezeknek az embereknek. Valamint Isten áldását kívánjuk mindazoknak, akik néztek és hallgattak bennünket ma este. Az Apollo–11 jó éjszakát kíván.”
Magyarországi visszhang
Tímár Péter Csinibaba című filmjében a háztömbbizalmi az ötödik nyerőszámot, ami az 56 nem meri beolvasni a hangosbeszélőbe. Nagyszerűen megmutatta ezzel Tímár Péter azt a korszakot, ami az akkori Magyarországot jellemezte, egyszerre komikus karikatúra és egyszerre tragikus korrajz.
Mivel a Hidegháborúban Magyarország az ellentáborhoz tartozott, dilemmát vetett fel a televíziós közvetítés. Olyan kérdések merültek fel, hogy egyáltalán ne számoljanak be a történtekről vagy ha igen, akkor élő közvetítésben vagy ha felvételről akkor teljes terjedelmében vagy csak összefoglaló formájában tájékoztassák-e a lakosságot.
A másik dilemma az írott sajtó dilemmája volt, hogyan számoljanak be a hidegháborús csata elvesztéséről.
A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága döntött a televíziós közvetítésről, az utolsó percekig döntésképtelenek voltak, hogy átvegyék-e a nyugati televíziók adását. Végül az élő közvetítés zöld utat kapott.
A leszállást a késő esti órákban élőben közvetítette a Magyar Televízió, azonban arról nem értesültek, hogy a holdsétát a tervezett időpontról korábbra hozták, ezért a személyzetet hazaengedték és úgy gondolták, hogy majd reggel a holdsétát is élőben adják, ám a a fenti okok miatt azt már csak felvételről tudták lejátszani.
Magyarországon kétmillió ember követte az adást.
Az írott sajtóban is szerepelt az esemény, a Népszabadság címlapon számolt be és a belső oldalain is nagyobb cikkekben írta le az eseményeket.
A lapok visszafogottan, tárgyszerűen, szakmailag korrekten tudósítottak, de az esemény történelmi jelentőségéhez egyébkén illő lelkesedés elmaradt.
Összeesküvés elméletek
Az összeesküvés elméletek hamar napvilágot láttak a holdra szállással kapcsolatban. Vannak akik azt állították, hogy az Apollo-11 repülése, mint ahogy az összes többi Apollo repülés nem történt meg, hanem a NASA egy hatalmas hangárban készített műtermi filmfelvételeket tett közzé.
Az elméletek különböző típusokra bomlottak, voltak akik szerint az egész program átverés volt, voltak akik szerint Armstrongék nem voltak fenn, de a későbbi expedíciók már igazak voltak és voltak akik szerint megtörténtek a holdra szállások, csak a NASA nem azokat a képeket publikálta, amit az űrhajósok készítettek.
Az elgondolásokat a fényképeken található árnyékokkal igazolják, illetve a fényképeken megtalálható szálkeresztekkel, illetve azzal, hogy a fényképeken nincsenek csillagok. Kérdések merültek fel, a zászló lobogásával kapcsolatban is.
Napjainkra az összeesküvés elméletek egy másik szárnya is kialakult, ami szerint, jártak a Holdon, sőt a Marsra is eljutottak és idegen civilizációkkal is felvették a kapcsolatot, de mindezt eltitkolják.
2018-ban jelent meg egy hír, ami szerint Aldrin azt állította, hogy UFO követte őket az utazásuk során és ezért hazugságvizsgálatot készítettek vele, a szakemberek szerint az űrhajós teljes mértékben meg van győződve arról, hogy az idegenek igaziak voltak.
Szerinted mi lehet az igazság a holdra szállással kapcsolatban? Írd meg hozzászólásban!
